A mainstream és a közösségi média már évek óta izgatott a kriptovalutákkal kapcsolatban, ami arra enged következtetni, hogy ezek a digitális találmányok azonnal átalakíthatják pénzügyi helyzetünket. Bármit is mondjunk ennek az állításnak az igazságtartalmáról, tény, hogy a kezdeti céljuk egyáltalán nem volt túl fényes. Satoshi Nakomoto, a Bitcoin névtelen alapítójának szavaival élve, az ő újítása „egy új elektronikus fizetési rendszer volt, amely teljesen egyenrangú, megbízható harmadik fél nélkül”. Más szóval, ez egy másfajta módja volt a fizetésnek.
A Bitcoin árfolyamok ismertek a gyors ármozgásaikról, mind a piros, mind a zöld gyertya irányába. Ennél is inkább a hosszú kriptotél szokott beállni, amikor a kereskedők ódzkodnak a kiszámíthatatlan eszköztől. Ennek ellenére sok elemző azt állítja, hogy ez a „digitális arany”, vagyis egy korrelálatlan eszköz, amelyet a megtakarítások értékének megőrzésére lehet használni, ahogy az emberek is aranyba fektetnek ebből a célból. Robbie Mitchnick vagy a BlackRock például a Bitcoint „szűkös, globális, decentralizált, nem szuverén eszköznek” nevezi. És ez egy olyan eszköz, amelynek nincs országspecifikus kockázata, nincs partnerkockázata”.
Ma azt kérdezzük: mennyire váltotta be a Bitcoin ezt a két alapvető célját - a fizetések megkönnyítését és az értékmegőrzést? Csatlakozzon hozzánk néhány válaszért, különösen akkor, ha kriptoba tervez befektetni.
Fizetnek vele az emberek?
2022-23-ban a megkérdezett amerikaiak mindössze 3%-a mondta azt, hogy az elmúlt évben pénzügyi tranzakcióra használta a Bitcoin-t. Ha 2024. októberétől tekintünk vissza, az előző három évben egyáltalán nem nőtt a használó amerikai állampolgárok aránya. Sőt, a válaszadók 63%-a nem bízik a biztonságában vagy megbízhatóságában, sem mint fizetési eszköz, sem mint spekulatív eszköz, amelybe befektetni lehet. Kifejezetten azon emberek csoportját vizsgálva, akik a múltban valamilyen módon tranzakciókat bonyolítottak kriptoval, 39% mondta azt, hogy jelenleg nem rendelkezik kriptovalutával - ez a 2023-as 31%-hoz képest növekedést jelent. Ez azt mutatja, hogy a Bitcoin iránt tanúsított hidegvér nem csak annak tudható be, hogy az emberek nem ismerik az új eszközt.
El Salvador 2021-ben fogadta el hivatalosan a Bitcoin hivatalos fizetőeszközként való használatát, így mostanra már sokan számíthatnak arra, hogy digitális valutával fizetnek. A San Salvador-i Egyetem nemrégiben végzett felmérése szerint azonban a salvadoriak 92%-a soha nem bonyolít tranzakciókat vele. Ez magasabb, mint a korábban, 2023-ban mért 88%-os arány. 2023. közepén még a salvadori vállalatoknak is csak 20%-a fogadta el a bitcoin-t, annak ellenére, hogy a törvény kötelezi őket erre. A Közép-afrikai Köztársaság is elfogadta a Bitcoin-t törvényes fizetőeszközként, de a lépés olyannyira sikertelennek bizonyult, hogy a hivatalos státuszát visszavonták. Az egyik fontos ok, amiért az emberek nem szeretnek a Bitcoin-nal fizetni, az az áringadozása. Ha a kiskereskedelmi árakat Bitcoin-ban határoznák meg, az üzletvezetőknek naponta többször is ki kellene cserélniük az árcédulákat.
Digitális arany?
Robbie Mitchnick magyarázata a Bitcoin mint inflációs fedezeti eszköz erényeiről meggyőzően hangozhat, de van még mit mondani a témában. 2024. augusztusára a Bitcoin 26%-ot erősödött az év során, messze megelőzve az aranyat, de „az infláció elleni fedezeti eszközként rosszul teljesített, a makacs árfolyamnövekedés idején emelkedett, miközben éppen akkor esett vissza, amikor... a magas kamatlábak végre harapni kezdtek” - írja a Bloomberg. Augusztus volt az a hónap, amikor a carry trade (amely a japán jen kölcsönzését és magas hozamú eszközök vásárlására való felhasználását jelenti) kibontakozott, közvetve lefelé húzva a részvényeket. A Bitcoin ekkor 17%-ot zuhant, és ezzel határozottan a kockázatos eszközök kategóriájába került. Josh Gilbert, az eToro munkatársa megjegyezte, hogy „irreális azt gondolni, hogy az intézményi befektetők ugyanolyan okból allokálnak tőkét a Bitcoin-ba, mint az aranyba”, és felvetésének alapja egyértelmű volt: a pánik idején a befektetők első ösztöne az volt, hogy megszabaduljanak a Bitcoin-tól.
Aztán 2024. októberében, amikor Irán rakéták sorozatát lőtte ki Izraelre, a kockázati eszközök, például a részvények a geopolitikai veszély miatt visszaestek. A Bitcoin is végigkísérte a folyamatot, egyetlen nap alatt 5,7%-ot veszített, és magával rántotta társait - az Ether-t, a Dogecoin-t és az Avalanche-ot - is. Legalábbis ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy a befektetők nem tekintenek a Bitcoinra olyan értékőrzőnek, mint az arany. Ennek oka ismét az árfolyam-ingadozásában keresendő.
Emlékeztetve a Bitcoin árfolyamának reakciójára Oroszország ukrajnai inváziójára, a token kezdetben úgy tűnt, hogy menedékként viselkedik, és egy nap alatt 8%-ot emelkedett, miközben az európai és amerikai részvények zuhantak. Elemzők azonban azzal magyarázták, hogy az árfolyam-emelkedés az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókkal függött össze, amelyek az emberek félelmeit támasztották alá a pénzügyi rendszer feletti kormányzati ellenőrzéssel kapcsolatban. A Bitcoin állítólag ennek a rendszernek a decentralizált alternatíváját képviseli, amelyben mindenki maga ellenőrzi a pénzügyeit. Ahogy Mike Novogratz, a Galaxy Digital munkatársa akkoriban mondta, a Bitcoin árfolyamának megugrása a világ folyamatban lévő „dollármentesítésének” része volt. Az igazság az, hogy a Bitcoin túlságosan fiatal eszköz ahhoz, hogy valódi inflációs fedezeti eszköz hírnevet szerezzen.
Utolsó gondolatok
Meg kell állapítanunk tehát, hogy a Bitcoin puszta kiszámíthatatlansága megakadályozta, hogy akár fizetési eszközként, akár inflációs fedezeti eszközként teret nyerjen. A kormányzati szabályozás azonban stabilizálhatná a kriptopiacot, és elősegíthetné a bizalmat az eszköztípus iránt. Ez stabilabban tarthatná az árakat, és potenciálisan lehetővé tenné a szélesebb körű felhasználást mindkét említett funkcióban.
