Miközben az európai autóipar gyors ütemben áll át a belső égésű motorokról az elektromos meghajtásra, a BYD-vel kötött magyar állami partnerség abban segít, hogy az ország az akkumulátor- és elektromosautó-gyártás egyik legfontosabb európai, sőt egyre inkább globális csomópontjává váljon.
A BYD 2016 óta fokozatosan építi ki magyarországi jelenlétét: a cég európai központja Budapesten működik, a Szegedre tervezett személyautó-gyár pedig az első, komáromi elektromosjármű-üzem sikerére épít. Ezek a tervek azonban egyre több akadályba ütköznek, így a BYD és Magyarország együttműködésének jövője mind bizonytalanabbnak tűnik.
A bizonytalanság nehéz helyzetbe hozza azokat a hazai vállalkozásokat és munkavállalókat, akik jól fizető állásokban reménykednek, és tovább növeli a kis- és középvállalkozásokra nehezedő terheket. A cégtulajdonosok vonakodnak fejlesztésekbe fektetni, a magasan képzett szakemberek nem sietnek elsajátítani a BYD beszállítói lánca által megkövetelt speciális tudást, és sokan egyszerűen a döntéshozók lépéseire várnak.
Milyen pénzügyi előnyökkel jár a BYD jelenléte?
A BYD magyarországi projektjeinek gazdasági hatásai közül a közvetlen befektetés a leglátványosabb. A három nagy projekt együttesen mintegy 5 milliárd eurót hozott az országba, ennek 80 százaléka a szegedi óriásgyárhoz kötődik. A teljes kapacitáson évi 200 ezer jármű legyártására képes üzem a BYD stratégiájának egyik alappillére lehet abban, hogy megelőzze a Teslát és a többi versenytársat az uniós piacon.
A hosszú távú hatások ennél is fontosabbak lehetnek. Magyarország olyan megállapodást tudott kötni, amely garantálja, hogy a BYD szabadalmainak fele az országban kerüljön bejegyzésre, így a hazai cégek gyorsabban juthatnak hozzá a legmodernebb technológiákhoz egy stratégiai jelentőségű ágazatban. A budapesti központ és a kutatás-fejlesztés labor már most 2000 rangos munkahelyet biztosít, és mágnesként vonzza a legjobb szakembereket és az újabb befektetőket. Ehhez jön még a komáromi gyár nagyjából 1000 munkahelye, valamint azok az állások, amelyek a szegedi üzem teljes kapacitású működésével biztosan megjelennek majd. Vagyis itt nem csupán gyártásról vagy rövid távú haszonról van szó.
Ahogy az európai elektromosautó-piac érik, és az új BYD-gyár felpörög, a különböző forrásokból származó éves bevételek jelentősen megugorhatnak. 2026 első felében a tisztán akkumulátoros elektromos autók aránya 20,7 százalékra ugrott az EU-ban, ami hatalmas előrelépés az egy évvel korábbi 15,6 százalékhoz képest. A plug-in hibridek további 9,8 százalékot tesznek ki, a nagy európai felvevőpiacokon, például Franciaországban vagy Németországban pedig még erőteljesebbek a számok. Mindez jól mutatja, mekkora lehetőség áll a magyar autóipar előtt.
Mit ér valójában a hazai beszállítói lánc?
A szegedi projekt kritikusai gyakran hivatkoznak a BYD vertikális integrációjára, mondván, ez korlátozza, mennyit profitálhatnak a hazai cégek. Van ebben igazság, hiszen a BYD az autóalkatrészek mintegy 70 százalékát maga gyártja. Az érem másik oldala viszont az, hogy így a gyár gyorsan beindulhat, és alacsonyan tarthatja a költségeit, hogy versenyképes maradjon Európában. A hazai beszállítóknak továbbra is marad tér a hiányzó elemek pótlására, különösen ott, ahol a BYD nem rendelkezik saját szakértelemmel, vagy ahol a piaci logika a helyi forrásokat részesíti előnyben.
A hazai gyártók ezzel tisztában vannak, és nem is most jöttek rá. A 2024-ben Budapesten megrendezett BYD beszállítói fórumon több mint száz cég vett részt, amelyek lelkesen készültek bekapcsolódni a Tier 1 és Tier 2 szintű alkatrész-beszállítói hálózatokba. Rengeteg olyan szaktudásról van szó, amely itthon bőven rendelkezésre áll, csak éppen nincs természetes piaca. A magyar műanyag-fröccsöntő cégek például képesek lennének felfuttatni a termelésüket, de üzleti modelljük életképességéhez egy olyan nagy vevőre van szükségük, mint a BYD. A karosszériához használt fémlemezek, az elektromos alkatrészek és a fékrendszerek szintén azon elemek közé tartoznak, amelyeket a BYD hazai cégektől is beszerezhetne.
Még azok a magyarok is jól járhatnak anyagilag, akiknek a munkája nem kötődik az autóiparhoz, hiszen olcsóbb autókhoz juthatnak. Felmérések szerint a magyar újautó-vásárlók 61 százaléka fontolóra venné egy elektromos autó megvásárlását.
A vámelkerülés előnyeinek és a szabályozási kockázatoknak a kettőssége
Ugyanaz teszi kockázatossá a BYD európai gyárát, ami vonzóvá is teszi. Mivel az autók az EU-n belül készülnek, nem vonatkoznak rájuk a kínai termékekre kivetett importvámok. Brüsszel pontosan tisztában van a vámok megkerülésének lehetőségével, bár egyelőre konkrétabb területekre, például a munkakörülményekre és az állami támogatással folyó termelésre összpontosít. Senki nem követeli nyíltan a szegedi projekt leállítását, a szigorúbb szabályozást sürgető hangok azonban egyre erősödnek.
Merre tart Magyarország és a BYD kapcsolata?
A BYD-vel ápolt konstruktív viszony jelentős gazdasági előnyökkel járhat, miközben erősíti Magyarország stratégiai pozícióját Európa gyorsan változó elektromosautó-piacán, és támogatja a hazai autóipar fejlődését.
Ha azonban a magyar üzleti környezet veszít vonzerejéből a BYD számára, a vállalat a jövőbeli európai beruházásainál más helyszíneket is fontolóra vehet. Ez szűkítheti a lehetőségeket a magyar beszállítók és mindazon vállalkozások számára, amelyek a BYD hazai jelenlétéből szeretnének profitálni. Egy stabil és kiszámítható befektetési környezet fenntartása ezért abban segíthet, hogy Magyarország a lehető legtöbbet hozza ki a vállalat egyre bővülő jelenlétéből.
