Sokan úgy használnak felhőalapú szolgáltatásokat, hogy éppen nincsenek is tisztában ezzel. Ilyen például a nagy népszerűségnek örvendő Google Docs. Előnye, hogy folyamatosan menti, amit gépel az ember, így nem kell attól tartani, hogy ha valami miatt lefagy vagy kikapcsol a számítógép, akkor kárba vész akár több órányi munka.
A példánál maradva, a Google Docs esetében nem azon a számítógépen fut a program, amelyiken megnyitják, hanem a neten. A felhőszolgáltatásnak éppen ez a lényege: sem az adatok tárolása, sem a programokhoz való hozzáférés nem a számítógépen történik, hanem az internet segítségével.
Honnan ered a felhő kifejezés?
Korábban számos olyan ábra létezett, ahol az internetet egy felhőszerű pamaccsal jelölték. Persze le lehetett volna rajzolni szerverfarmok tömkelegét is, de egy egyszerű felhőt mégiscsak könnyebb.
De miért lett olyan népszerű ez a technológia? Legyen szó akár magánszemélyekről, akár vállalatokról, rengetegen használják. Tekintsük át, hogy milyen szolgáltatások érhetőek el felhő alapon, és nézzük meg, hogy milyen előnyei vannak ennek a formának!
A felhőszolgáltatások csoportosítása
A legkézenfekvőbb, ha a felhőszolgáltatásokat hozzáférhetőség alapján csoportosítjuk. Ha egy szolgáltatás bárki által hozzáférhető, akkor az publikus felhőnek tekinthető. Ellenben ha csak megadott személyeknek van hozzáférése, az privát felhő.
Akár publikus, akár privát felhőről van szó, mindkettőhöz lehet a net segítségének hála csatlakozni. Privát felhőt szoktak azonban akár intraneten keresztül is használni, azaz helyi hálózaton keresztül. Egy közepesnél nagyobb cég esetében ez bevett gyakorlat.
A felhőszolgáltatás igénybevételének három módja
Az egyik a szoftverszolgáltatás, amikor egy adott szoftvert a neten keresztül használunk. A Google Docs mellett megemlíthető még a NetSuite, az Aruba Cloud NexCloud és a Jetsi Meet is példaként.
Platformszolgáltatásról beszélünk, ha egy-egy szoftverhez biztosítja terheléselosztással a kívánt környezetet, beleértve a kezelőfelületet és a rendszeres biztonsági frissítéseket is.
Az infrastruktúra-szolgáltatás a harmadik mód. Ezt induló vállalatok és nagy cégek szokták igénybe venni. A szektor legnagyobb szereplői virtuális hardvert, azaz szervert, blokktárhelyet, hálózati kapcsolatot, valamint számítási kapacitást is nyújtanak más cégek számára. Ilyen az Amazon EC2, a Google Compute Engine vagy éppen az Aruba Cloud Private Cloud. Érdekesség, hogy a Netflix az Amazon felhőszolgáltatását használja.
Mi a helyzet a magánszemélyek esetében?
Egyre kevésbé éles az a bizonyos vonal a felhőszolgáltatás között és azok között a programok között, amiket a saját gépünkön futtatunk. Ott van például a Microsoft Office, ami egy számítógépen futó alkalmazás, ám a biztonsági mentések készülhetnek a Microsoft OneDrive-on is, ami már egy felhőszolgáltatás.
Sőt, a legnépszerűbb irodai programok, mint a Word vagy az Excel rendelkezik olyan verziókkal, amik csak a neten keresztül használhatóak.