Hosszú távon a paksi fenékküszöb áttervezése is szóba jöhet a BME szakértői szerint
A Pakson épülő dunai fenékküszöb gyors megoldást jelent az energiaellátási vészhelyzetre, de hosszabb távon vizsgálni kell a fenntarthatóságát – mondta Baranya Sándor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője. Az egyetem közleménye szerint a kutatója részt vett a tervezési folyamatban is, mely során néhány nap leforgása alatt kellett hatástanulmányokat készíteniük.Idővel szükség lehet a fenékküszöb kialakításának, vagy akár a teljes létesítmény átgondolására, különösen akkor ha mélyebbre helyezik a hűtővízszivattyúk szívócsonkjait, véli Baranya Sándor. A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, és Paks II-vel kapcsolatban is több évtizedes távlatban kell tervezni, mondja a kutató, aki szerint a Duna medrének mélyülésével is számolni kell, hiszen többek között ez vezetett a jelenlegi helyzethez is. A most épülő fenékküszöb magassága nem egységes, az erőmű felőli oldala egy méterrel alacsonyabb, mint a másik oldalon – ezt a hajózóút miatt csinálják így. A küszöb után felgyorsul a vízfolyás, ami gyorsíthatná a meder erózióját, de ezt a mederre épített kőszórásokkal visszafogják. A BME tanszékének munkatársai számos folyószabályozási és vízépítési beavatkozás tervezésén részt vettek, köztük a Mosoni-Duna torkolatánál kialakított vízszintszabályozó hatásvizsgálatában. Emellett folyó-helyreállítási beavatkozásokkal is foglalkoznak.
4 kapcsolódó hír
Erre hívta fel a figyelmet a BME tanszékvezetője.
Baranya Sándor szerint a paksi erőmű hűtővízellátása szempontjából a fenékküszöb tartós megoldást is jelenthet, ugyanakkor más szempontok – például a hajózás – miatt időv
A Duna medrének mélyülése és a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása miatt évtizedes távlatokban kell gondolkodni a hűtővízellátást szavatoló vízmérnöki megoldásokról. Az
A műtárgyat úgy tervezték, hogy a hajózóútba eső, nagyjából 150 méter széles szakasza visszabontható legyen.