Megszületett a döntés: százmilliárdok sorsára derülhet fény, célkeresztbe került a magyar jegybank
Az Országgyűlés keddi ülésén két vizsgálóbizottság felállításáról is döntöttek a képviselők. Az egyik a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket – köztük az alapítványi vagyonkezelést, az Optima-csoport befektetési struktúráit és az ingatlanberuházásokat – vizsgálja majd, a másik pedig az 1987–2000 közötti spontán privatizáció és közvagyon-vesztés politikai-intézményi felelősségi láncát tárja fel. Mindkét testületet a Tisza Párt frakciója kezdeményezte, és mindkettőnek december 31-ig kell nyilvános jelentést készítenie. A bizottságok feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem a rendszerszintű hiányosságok és jogszabályi kiskapuk feltárása, valamint javaslatok megfogalmazása a jövőbeli visszaélések megelőzésére.
6 kapcsolódó hír
A képviselők határoztak a kegyelmi botrány felelőseit, továbbá a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság felállításáról az Országgyűlés keddi ülé
December 31-ig kell letenniük a javaslatokat az új végrehajtási modellre: az Országgyűlés 145 igen, 46 nem és 1 tartózkodó szavazattal elfogadta a végrehajtási visszaélés
Érzékeny ügyekben indulnak a vizsgálatok.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról
Az Országgyűlés vizsgálóbizottságokat hoz létre több ügyben, például eltűnt pénzek és a kegyelmi botrány miatt. Aki nem működik együtt, pénzbírságot vagy börtönt kaphat.