A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?
Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.
6 kapcsolódó hír
Magyarországon is napirendre kerülhet az üresen álló lakások megadóztatása.
A budapesti turizmusnak nemcsak az erős forint és a magas költségek okoznak egyre nagyobb gondot, hanem a belvárosi utcai droghelyzet, a palackgyűjtők által kiborogatott
Csaknem háromszáz magyarországi önkormányzat hozott rendeletet az elmúlt két évben a helyi önazonosság védelméről, amely lehetővé teszi, hogy egyes családoknak ne engedje
Több tízmilliárdos beruházási hullámot indíthat el a kiskereskedelmi szektor terheinek kivezetése, a verseny kibontakozása miatt az élelmiszer-infláció sem jelentene való
A magyar WING jelentős pozíciókkal rendelkezik a lengyel ingatlanpiacon, többet között az Echo Investment többségi tulajdonosaként hatalmas bérlakás-portfóliót alakított
Mindent látni akar a NAV.