Röviden„Csak rajtunk múlik, hogy mire mondunk nemet és mire mondunk igent” – mesélte a köztársasági elnök a közszolgálati televízióban elhangzott újévi köszöntőjében. Az új esztendőnek számos régi-új elhatározással vágunk neki, a Szilveszter elmúltával azonban néha úgy tűnik, mintha az újévi jókívánságok beteljesülését, az újévi fogadalmak betartását rajtunk kívül álló erők akadályoznák – állította.
Áder János úgy tudja, mondhatunk nemet mindarra, ami mérgezi hétköznapi életünket: az elaljasult közbeszédre, az embertársainkat vallásukban, identitásukban, méltóságukban sértő cselekedetekre.
Külső erők nem akadályozhatják meg, hogy nemet mondjunk a „másokra való mutogatásra, a magunk felelősségének palástolására, a mindenkin átgázoló törtetésre, a becstelenségre, mások tisztességének elvitatására”.
„Mondhatunk nemet az igénytelenségre, az ünnepeinkből gúnyt űző cinizmusra, az érdekek szerint torzított valóságra, a rövidlátó gondolkodásra” – folytatta a Nemzet Tolla, és hozzátette azt is, hogy környezetünk felelőtlen kirablására,
a vizeinket mérgező, a levegőt szennyező, a jövőnket felélő kíméletlen valóságra is lehet nem a válasz.
„Mint ahogy mondhatunk igeneket is” – mondta, sőt, emelte ki. Majd példaként említette, hogy „mondhatunk igent mindarra, amilyennek a jövőt, a magunk és gyermekeink életét szeretnénk látni”. Otthonaink békességére, az egymással való törődésre, a teljesítmény elismerésére, a tisztességes versenyre, a barátainkat segítő jó szándékra is mondhatunk igent – tette hozzá, mintegy.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy „mondhatunk igent a magyar nemzetre, Kárpát-medencei együvé tartozásunkra, a magyar érdekek képviseletére, hagyományaink ápolására, anyanyelvünk megóvására”. Továbbá egy erős Európára, egy erősebb Európai Unióban erős Magyarországra, és mondhatunk igent a tisztább környezetre, vizeink, földjeink, erdeink védelmére – húzta alá, de igazából ezt is a szájával mondta.
Áder János beszédében felidézte, hogy a csángó magyarok – ősi szokás szerint – az esztendő első óráiban még ma is házról házra járnak és áldást kérnek a falunak, szülőföldnek, a közös nyelvet beszélőknek, mert tudják: az összetartó közösségben az egyes ember is erősebb.
„Szeressük embertársunkat, vagy azért, mert jó, vagy azért, hogy jó legyen” – idézte Szent Ágostont az államfő, aki beszéde végén boldog új évet kívánt Magyarországnak.
