Harta ViktorFélelmetes grafikonokon és összegzésekben mutatta be az Átlátszó, hogy milyen ütemben csökken az ország népességéhez képest a felsőoktatásban résztvevők száma.
A lap a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján vizsgálta meg a helyzetet. Cikkük szerint 1989 után még lassan, de fokozatosan nőtt a hallgatók aránya. Ez a növekedés 2005-ig tartott, akkor a népesség 4,2 százaléka volt felsőoktatási hallgató, ez az akkori, 10,09 milliós lakosságszámot nézve durván 420 ezer főt jelentett.
Innentől viszont már lejtmenetben volt a felsőoktatási hallgatók száma,
2016-ban a népesség 2,92 tanult ilyen képzésben. Ez azt jelenti, hogy a 9,814 milliós népességből 286 ezren voltak felsőoktatási hallgatók.
Az Átlátszó megjegyezte, területileg nézve a legdurvább csökkenés a keleti megyékben és a fővárosban figyelhető meg.
A lap szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2005-ben még 15 257 felsőoktatási hallgató volt, de 2017-ben már csak 9 935 volt a számuk. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2005-ben 12 697 felsőoktatási hallgató volt, 2017-ben pedig már csak 9 536 fő járt valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Hajdú-Bihar megyében 2005-ben még 12 407 hallgató volt, 2017-ben viszont már csak 9 823. A budapesti lakhelyű hallgatók 2005-ben még 39 687-en voltak, 2017-ben viszont már csak 31 023-an.
A cikk az nemzetközi gazdasági szervezet, az OECD adatai nyomán azt írta, a csökkenés dacára kismértékben emelkedett a diplomával rendelkezők aránya a magyar lakosság körében. 2005-ben a teljes lakosság 17 százalékának, 2017-ben pedig 24 százalékának volt diplomája.
Ez a szám azonban EU-s viszonylatokban még mindig elég alacsony.
Az uniós listát Nagy-Britannia és Írország vezeti 46-46 százalékkal, a harmadik helyen Finnország áll 44 százalékkal. A legkevesebb diplomás Olaszországban van, ott mindössze a lakosság 19 százalékát teszi ki az arányuk.
