Nagy sikerű koncertet adott az Óbudai Danubia Zenekar Párizsban

Nagy sikerű koncertet adott kedd este az Óbudai Danubia Zenekar Hámori Máté vezényletével Párizsban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából.

A fellépés része volt annak a rendezvénysorozatnak, amelynek keretében 2016. október 16-a és november 28-a között magyar zenészek turnéznak Európa-szerte. Az 56-os Emlékbizottság programsorozatában 25 európai városban emlékeznek a magyar zenével 1956 hőseire.

A Maison de la Radio France, a francia közrádió nyolcszáz férőhelyes dísztermében rendezett telt házas koncerten Károlyi György párizsi magyar nagykövet köszöntője, majd a magyar és a francia himnusz, valamint az Európai Unió himnusza, Beethoven Örömódája után Beethoven Egmont-nyitányát és Balázs János zongoraművész közreműködésével Bartók Béla III. zongoraversenyét hallhatta a párizsi közönség, végül pedig Lajtha Lászlónak az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére komponált VII. (Forradalom) szimfóniája csendült fel.

A főként fiatalokból álló, nemzetközileg elismert Óbudai Danubia Zenekar Lajtha forradalmi művét kizárólag az ünnepi hangverseny alkalmából vette repertoárjába.

"Párizs jelképes helyszín, miután a forradalmak és a szabadságvágy egyik legfontosabb fővárosa" - mondta Hámori Máté az MTI-nek a koncert után. A karnagy szerint a színpadról jól érzékelhető volt, hogy "nagyon lelkes, kiváló és receptív volt a közönség", a zenekar pedig nagyon örült, hogy el tudta hozni Magyarországról ezt a zenei üzenetet az 1956-os forradalomról.

Hámori Máté kiemelte, hogy Lajtha Lászlónak az egyik leginspiratívabb időszaka volt az 1957-es év. A műbe belekomponálta azt a "lázadást és félelmetes energiát", amely a forradalom alatt volt érezhető a magyar népben.

"Talán ez az a mű, amely a legszorosabban és a legkonkrétabban örökíti meg a magyar forradalmat és nem mellesleg Lajthának az egyik remekműve" - hangsúlyozta a karnagy, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy "a mennyei erejű, érzelmileg nagyon fűtött, fantasztikusan hangszerelt mű" nincs a megérdemelt helyén a köztudatban. "Nagyon kevesen tudják, hogy a szörnyű ötvenes években ilyen csodák is születtek Magyarországon" - tette hozzá.

A népzenekutatóként is ismert, de zeneszerzőként az 1950-es években háttérbe szorított Lajthát közvetlenül a forradalom eseményei ihlették az 1957-ben komponált szimfónia megírásakor. A műnek eredetileg az Ősz alcímet szánta, de végül - mint a forradalomra való túl egyértelmű utalást - visszavonta. A tragikus hangulatú műben felismerhető a Marseillaise dallama, amellyel a zeneszerző a francia forradalom eszméit idézi meg. Az elnyomott magyar nép Istenhez való könyörgéseként pedig Erkel Himnuszának hangjai is megszólalnak. A szimfónia ősbemutatója Párizsban volt 1958. április 26-án, a Magyar Radió Zenekarát a Salle Pleyel koncertteremben Lehel György vezényelte. Magyarországon először 1959. február 16-án adta elő a Ferencsik János vezette Állami Hangversenyzenekar.

Hámori Máté emlékeztetett arra, hogy Beethoven Egmont-nyitánya az 1956-os események jelképes műve lett, hiszen a Kossuth Rádió a forradalom napjaiban folyamatosan ezt a művet sugározta. Bartók Béla III. zongoraversenyének "imádságos második tétele pedig nagyon szépen közrefogta a két forradalmi művet" a koncerten.

Forrás: MTI (november 16., szerda)


Kapcsolódó hírek
NYOMJ A TETSZIKRE A LEGFRISSEBB HÍREKÉRT: