Görög baloldali EP-képviselő: a migráció összeurópai probléma

Összeurópai probléma a migráció, ezért is kell rá összeurópai megoldást adni - hangsúlyozta az M1 aktuális csatornán csütörtökön sugárzott interjúban Kosztasz Hriszogonosz, az Európai Parlament (EP) Európai Egyesült Baloldal - Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportjának tagja, aki szerint "ha a megoldás részesei akarunk lenni, akkor többet kell tennünk közösen és eredményesebben".

A Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) jelöltjeként brüsszeli mandátumot szerző görög politikus hangsúlyozta: a migránsok "nem azért jönnek, mert Görögországban akarnak élni. Nagyon is jól tudják, hogy Görögországban még a görögöknek sincs elég munkahely. Még kevésbé a menekülteknek vagy a migránsoknak. Ők Németországba, Svédországba vagy az Egyesült Királyságba akartak menni, vagy Franciaországba".

Az Európai Uniónak kell kezelnie ezt a kérdést, az európai határőrséggel és parti őrséggel, illetve menekültügyi irodával vagy szervezettel, amely a külföldről érkező embereket fogadná, ellátná, úgy, ahogy azt az uniós csúcsértekezlet vagy az Európai Unió Tanácsa, vagy az Európai Parlament meghatározza. Nem egy nemzet problémájáról van szó, és az az elképzelés, amely a külső határokon fekvő országokra hagyja a megoldást, hibás - jelentette ki.

A baloldali EP-képviselő szerint a Törökországgal kötött megállapodás meglehetősen eredményesnek bizonyult, a migrációs áramlatot sikerült csökkenteni, de nem ez a végleges megoldás.

Szerinte eredményt az hozhat, ha az unió segíteni tudja a fejlődést azokban az országokban, ahonnan a migráció kiindul, illetve ha segíti a nők emancipációját, beléptetve őket a munkaerőpiacra, mert ennek révén csökkenteni lehet a születésszámot a Közel-Keleten, illetve a szubszaharai térségben.

A hazájában uralkodó állapotokról a politikus azt mondta: összesen mintegy hatvanezer ember van most Görögországban, "ez nem túl sok, ha a 10 és fél milliós görög népességhez viszonyítjuk", de a gazdaság meglehetősen rossz állapota miatt ennyi ember ellátása is nehézséget jelent.

Ezért Görögországnak szüksége van az európai segítségre. De mivel lassan remélhető, hogy a szíriai polgárháború a végéhez közeledik, de legalábbis a szembenállás nem olyan mértékű, mint amilyen a közelmúltban volt, a menekültek száma mindenképpen csökkenni fog - mondta.

Kosztasz Hriszogonosz szerint a feladatra jobban fel vannak készülve, mint három évvel ezelőtt, de azért ha Erdogan török elnök megtalálná a módját, hogy 2-3 millió embert, aki jelenleg Törökországban tartózkodik, átküldje Görögországba, "akkor annyi ember fogadásához természetesen nem rendelkezünk megfelelő infrastruktúrával".

A politikus az érkezők áthelyezésének rendszerét az összeurópai megoldás részeként említette, mondván, az megosztotta a terheket a tagállamok között, és jelezte a szolidaritást.

Az európai döntéseknek kötelezőnek kell lenniük. Ha csupán választhatók lennének, akkor valójában "á la carte" Európáról beszélnénk, ami "nem a megfelelő módja a dolgok intézésének". Az európai normáknak, döntéseknek, rendeleteknek kötelezőnek kell lenniük - jelentette ki az EP-képviselő, megjegyezve, az áthelyezési létszám "az más ügy".

Mint mondta, kitart a kötelező megoldás mellett, "az európai jogszabályokat az Európai Unió minden területén be kell tartani".

"Vannak európai normák, amelyek például a költségvetési hiányra vonatkoznak. Ezeket is nagyon szigorúan betartatják. Nem létezhet kétszintű Európai Unió. Az európai törvények mindenkire vonatkoznak" - emelte ki.

Hangsúlyozta: az áthelyezések nem jelentenek hosszú távú megoldást, egyértelmű, hogy megvannak a határai annak, hány embert lehet integrálni az európai társadalmakba.

A megoldáshoz a probléma - a migráció, a menekültáradat - gyökerét kellene kezelni, a kiinduló országokban. Ehhez eredményesebb közös külpolitika és humanitárius segélyezési politika kellene - mondta Kosztasz Hriszogonosz.

Hozzátette: alkalmazkodni kell az újabb helyzetekhez, és szembe nézni az újabb kihívásokkal, ahogy a történelem halad előre. Vagyis mindenkinek át kell vállalnia a terhekből, ha részt akar venni az európai integrációs projektben.

Mint mondta, a 440 milliós kontinensre az elmúlt három évben egy-másfél millió ember érkezett, ennyit pedig "Európa fel tud szívni", hozzátéve, "persze, nem tudnánk felszívni százmillió embert".

Ezért is van szükség szerinte jobban összehangolt külpolitikára, jobban koordinált külföldi segélyezési politikára, jobban egyeztetett emberi jogi politikára a harmadik világ országaira vonatkozóan.

Úgy fogalmazott: itt van Afrika, ahol az átlagéletkor 21 év. És itt egy másik kontinens, Európa, ahol az átlagéletkor 45 év. Ennek minden bizonnyal hatalmas migrációs áradat lehet a következménye egy-két évtized múlva, amit szinte lehetetlen lenne kezelni.

Az "áramlat" csökkentéséhez, ahhoz, hogy azt a kiindulási pontnál lehessen kezelni, Európának többet kell tennie Afrikáért - jelentette ki, hozzáfűzve, de a Közel-Keletért is, "vagyis a megoldás, több Európa, nem kevesebb Európa".

Kosztasz Hriszogonosz véleménye szerint ha Európa egyetlen nyelven beszélne, nem pedig 28, vagy 27 nyelven, a külpolitikában vagy emberi jogi ügyekben, akkor sokkal hangosabb lenne a szava, mint ma. Sajnos e helyett 28, vagy lassan 27 különböző nyelven, különböző hangon beszél, és még közös határőrizeti rendszere sincs. Pedig ennek a legelső, leglényegesebb dolognak kellene lennie - emelte ki.

"Tehát, ha a megoldás részesei akarunk lenni, akkor többet kell tennünk közösen, és eredményesebben" - nyilatkozta az M1 aktuális csatornának Kosztasz Hriszogonosz görög baloldali EP-képviselő.

Forrás: MTI (december 7., csütörtök)


Kapcsolódó hírek
NYOMJ A TETSZIKRE A LEGFRISSEBB HÍREKÉRT: