Brit Iparszövetség: a vállalatok zöme napokon belül készenléti intézkedésekbe kezd

A Brit Iparszövetség (CBI) szerint a vállalatok zöme napokon belül elkezdheti készenléti terveinek végrehajtását, ha nem sikerül feloldani a patthelyzetet a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalásokon.

Az eredeti elképzelések alapján már az EU októberi csúcstalálkozóján döntés született volna arról, hogy el lehet-e kezdeni a Brexit-tárgyalások második szakaszát a majdani kereskedelmi kapcsolatokról, de az uniós tárgyalópartnerek megítélése szerint ehhez nem volt elégséges az addig elért haladás a brit kilépés feltételrendszeréről szóló jelenlegi tárgyalási szakaszban.

A következő döntési lehetőség a jövő heti EU-csúcs lenne, de a Brexit-tárgyalások - ezúttal az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzés elkerülésének mikéntjéről kirobbant vita miatt - ismét elakadtak.

A CBI csütörtökön ismertetett felmérése szerint a Brexit-tárgyalások kisiklásának vagy elakadásának esetére készenléti terveket érvényben tartó brit vállalatok 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elkezdi e tervek gyakorlati megvalósítását, ha a jövő heti EU-csúcsértekezleten sem sikerül továbblépni a brit kilépés utáni kereskedelmi kapcsolatokról szóló következő tárgyalási szakaszba.

Paul Drechsler, a CBI elnöke szerint a vállalatok készenléti terveinek megvalósítása azt jelentené, hogy brit munkahelyek települnek más országokba, az esetek zömében végleg.

A londoni City pénzügyi központját irányító City of London Corporation szakpolitikai vezérigazgatója, Catherine McGuinness egy londoni üzleti rendezvényen kijelentette: London pénzügyi központként betöltött státusa máris leértékelődött a partnerek és a versenytársak szemében a Brexit-tárgyalások elhúzódása miatt.

Catherine McGuinness kiemelte, hogy a City pénzügyi szolgáltató szektora tavaly 72 milliárd font (26 ezer milliárd forint) adó fizetett, és ezzel a brit költségvetés teljes adóbevételeinek 11 százalékát adta.

A City of London Corporation szakmai igazgatója szerint ez a bevétel veszélybe kerülhet, ha a Brexit-tárgyalásokon nem a megfelelő megállapodás születik, vagy ha nem születik semmiféle megállapodás.

A City pénzügyi szektorára e forgatókönyvből eredő kockázatokra nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.

Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 18-20 milliárd font (6500-7200 milliárd forint) bevételkiesést és 31-35 ezer munkahely megszűnését okozva a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban.

Ez azonban csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel és 34-40 ezer munkahely kerülhet veszélybe. A legrosszabb forgatókönyv szélsőértékhatása így akár 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben az Oliver Wyman londoni elemzői szerint.

Egy másik elemzőház, a Centre for London ugyanerről összeállított tanulmánya szerint ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, az 70 ezer citybeli pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez vezethet.

A cég szerint ez "katasztrófával" érne fel, mivel London teljes exportján belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (csaknem 360 ezer milliárd forintot), és a londoni gazdaság exportjának 50 százalékát e szolgáltatások adják.

Forrás: MTI (december 7., csütörtök)


Kapcsolódó hírek
NYOMJ A TETSZIKRE A LEGFRISSEBB HÍREKÉRT: